gototopgototop

Mennyeihír

  • сувениры оптом Киев
  • футболки оптом
  • посуда оптом
  • Ma 2018. július 21, szombat, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

    Ahol a békesség, ott az áldás is jelen van PDF  | Nyomtatás |  E-mail

    Az I. Mózes 12. fejezetében, Isten áldást ad Ábrahámnak. Azért kell ilyen előre visszamenni az Ószövetséghez, mert később az Újszövetségben nagyon sok utalást találunk arra, hogy Ábrahám hitéből valók vagyunk, és hogy Jézus Krisztusban lett a miénk Ábrahám áldása. Ha az ember nem tanulmányozza, hogy mi is ez pontosan és hogyan működött az Ószövetség során ez az Isteni áldás, amit Isten Ábrahámnak adott, akkor nem tudunk kiteljesedni az áldásaiban.

    „És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből és a te rokonaid közül, és a te atyádnak házából arra a földre, amelyet én mutatok néked.”   - I. Mózes 12,1

    Ez önmagában egy óriási hitpróbája volt Ábrámnak, hiszen nem tudta, hogy hová megy. Isten annyit mondott neki, hogy menj el, szakadj el onnan, ahol eddig voltál és menj valahová, ami számodra teljesen ismeretlen. Az ember megijedhet és félelem, szorongás fogja el a szívét, és azt mondja, hogy mégsem mennék, mert nem látom az egészet.

    „És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt és megáldatnak tebenned a föld miden nemzetségei.”   - I. Mózes 12,2-3

    Ebben a pár mondatban nagyon fontos alapigazságokat találunk. Az első, hogy Isten azt mondja 430 évvel a törvény előtt, hogy megáldja Ábrahámot. Ha a törvényekre tekintenénk, vagy azt parancsolnánk, hogy ha a törvényeknek engedelmeskedsz, akkor áldott leszel, látjuk, hogy hibáznánk. Nem tekintünk a törvényre, mert Isten törvény nélkül adta Ábrahámnak az áldásokat, 430 évvel a törvény beállta előtt. Ezen érdemes elgondolkodni, és akkor ezeket a törvénykező keresztényeket jobban tudjuk figyelmeztetni ezekre az igazságokra. A mi áldásaink Krisztus Jézusban az Ábrahámi áldások, a törvény nélkül. Isten kegyelme törvény nélkül jelent meg Ábrahámnak és Jézus Krisztusban nekünk is. Hallelúja.

    Tehát három lényegi pontra szeretném felhívni a figyelmeteket:

    Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy én, (1) megáldalak. Ez egymagába is már óriási dolog. Azt is megígérte, hogy (2) áldássá teszlek, ez nem csak azt jelenti, hogy én magam vagyok áldott, hanem Isten oly mértékig megáld engem, hogy én áldás tudok lenni mások számára. Ez egy következő szintje a gyönyörűségnek. Azt mondta tehát Ábrahámnak, hogy én, megáldalak és áldássá teszlek. Felmagasztalom a te nevedet és áldás leszel. És meg kell látnunk egy harmadik lényegi pontot, mert azt is mondja Isten, hogy meg fogom azt is ítélni, hogy a többiek (3) hogyan viszonyulnak ehhez az áldáshoz. Hogy akik titeket ezért áldanak, azok áldottak lesznek. Akik titeket elkezdenek átkozni ezért, mert látják az áldást rajtatok, jaj azoknak!

    Milyen jó lenne, ha a világ megértené ezt, és nem üldözné a zsidó népet. Amerre kiküldi őket Isten, áldottak lesznek, mert az Ábrahámi áldás van rajtuk. És a világ gyűlölködik, és le van írva, hogy aki téged átkoz, megátkozom azt, jaj annak. Megértjük rögtön, hogy mi a feladatunk, a zsidó népet meg kell áldani. Ez csak zárójeles üzenet a mai napon. Az antiszemitizmust látjuk a szemeink előtt, hogy fel, feléled, ezért jobban kellene ezeket a fejezeteket lapozni azoknak, akik ezt cselekszik.

    Tehát mi áldást vagyunk képesek örökölni a Jézus Krisztusban. Nagyon fontos, hogy elolvassuk ezt az Újszövetségből, mert fontos, hogy lássuk ezt. Elolvastuk Ábrahám áldását, nézzük meg mit ír az Újszövetség, tehát erről.

    „Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által.”   - Galata 3,14

    Tudjuk, hogy mi pogányok voltunk, mert szövetség nélkül valók voltunk. Isten szemében mi nem a zsidókhoz tartoztunk, hanem a pogányokhoz, nem a szövetséges nép voltunk. Visszatérve az Igére, Isten valami óriási dolgot cselekedett meg, mert azt, amit Ábrahámra helyezett, kijelenti, hogy tebenned áldatnak meg a világ minden nemzetei. Jézus Krisztusban ez az áldás a miénk lett.

    „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és örökösök az ígéret szerint.”   - Galata 3,29

    Mi az Övé vagyunk, az Ábrahám magva vagyunk, és az ígéret szerint örökösök vagyunk. És az ígéret, amit Isten Ábrahámnak adott, hogy benned megáldatnak minden népek, ennek az ígéretnek örökösei lettünk mi, akik Krisztus Jézusban vagyunk. Tudjuk, hogy nagyon jó helyen vagyunk. Amikor az áldásokat hivatottak vagyunk örökölni, azokat az áldásokat meg kell tanulni kijárnunk az életünkben. Nem automatikusan esnek ránk, meg kell tanulnunk, hogy Istennek van egy része: ímé az én áldásaim, ímé az én beszédem, és az, hogy mi benne járjunk.

    Visszamegyünk az I. Mózes könyvbe és a 26 fejezetben megnézzük Ábrahámnak hitből született gyermeke, Izsák életében hogyan teljesednek be ezek az áldások. Nyomozzuk ezeket az áldásokat, hiszen mi is áldásokban akarunk járni. Az áldások teljességében akarunk járni, nem elégszünk meg itt-ott egy-egy kis áldással, az áldások kiteljesedését szeretnénk az életünkön. Megáldalak, és ezek az áldások kiteljesednek rajtad. Köszönjük Istennek. Izsák történetét fogjuk itt olvasni, nagyon tanulságos fejezet, felhívom figyelmeteket, hogy hatalmas szellemi igazságok vannak ebben a fejezetben elrejtve.

    „Lőn pedig éhség az országban, amaz első éhség után, mely Ábrahám idejében volt. Elméne azért Izsák Abimélekhez, a filiszteusok királyához Gérárba. Mert megjelent néki az Úr és azt mondotta vala: Ne menj alá Egyiptomba! Lakjál azon a földön, melyet mondok tenéked.”   - I. Mózes 26,1-2

    Isten áldásokat ígért Ábrahámnak, megszületett a fia, Izsák és megígérte, hogy az áldás a te magodra is kiterjed. Izsáknak is teljes áldásokban kellett volna járni. Mégis olvassuk, hogy újra éhség lett a földön, tehát Ábrahám idejében is volt már egy éhség. Ínséges idők jöttek. Vajon Isten képes-e ebben az ínséges időkben, amikor éhség van, szárazság van, vagy mondjuk, itt van előttünk a gazdasági világválság, képes-e Isten az áldásait megmutatni azokon, akikre ezeket az áldásokat kirendelte? Ezt fogjuk megvizsgálni. Az első tanulság ebben a versben, hogy Isten szól neki, hogy ne menj alá Egyiptomba. Ugyanis az első éhség idején Ábrahámnak azt mondta, hogy menj le Egyiptomba és ott a Nílusnál gazdag életed lesz. Izsák hallott Istentől, nem azt kellett tennie, amit látott az atyjától. Isten azt mondta Izsáknak, hogy te ne menj Egyiptomba. Téged máshová rendellek. Te menj Gérár földjére.

    Az első és legfontosabb pont, hogy hallanunk kell Istentől. Nem lehet vakon követni a másikat, mert az áldott lett, és mi is elmegyünk abba az irányba, és Isten minket nem arra rendelt. Látjuk, hogy az első legfontosabb, hogy Istentől halljunk, hogy az áldások beteljesedjenek az életünkbe. Jézus Krisztus nevében legyen fülünk erre.

    „Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged, mert tenéked és a te magodnak adom mindezeket a földeket, hogy megerősítsem az esküvést, amellyel megesküdtem Ábrahámnak a te atyádnak.”   - I. Mózes 26,3

    Isten tartja a szavát a legnehezebb időkben is.

    „És megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mindezeket a földeket és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei.”   - I. Mózes 26,4

    Isten megerősíti az áldást Ábrahám után Izsákkal is. Látjuk, hogy ezek az áldások Izsákon vannak, Isten megerősítette a szájával. Elküldte arra a földre, ahol látni akarja, hogy ez az áldás beteljesedjen rajta. Olvassuk a 12 versben, hogy mi történt Izsákkal.

    „És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendőben száz annyira, mert megáldá őt az Úr.”   - I. Mózes 26,12

    Száz annyit termett az ő vetése, mint azoké, akik ugyanazon a földön éltek, ugyanabban a szárazságban, ugyanabban az ínséges időben. Ennek az, az oka, hogy felette volt az áldás, az áldás cselekedte meg. És az Ábrahám áldása a tiéd lett Krisztus Jézusban.

    „És gyarapodék az a férfiú, és mind elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen naggyá lett.”   - I. Mózes 26,13

    Igen gazdag lett. Előtte is gazdag volt, mert már Ábrahámnál is működtek ezek a hatalmas áldások, Izsák életében még jobban kiteljesedtek ezek az áldások, annak ellenére, hogy igen ínséges idő volt akkor, szárazság volt. A többieknek nem termett, pedig ugyanazon az éghajlaton, ugyanazon a földön voltak, és Isten százszoros termést hozott elő. Ez a mi természetfeletti Istenünk áldásainak megnyilvánulása. Sorolja az Ige, hogy milyen gazdag lett.

    „És volt néki apró és öreg barma és sok cselédje, és irigykedének ezért reá a filiszteusok.”    - I. Mózes 26,14

    Rögtön látjuk, hogy mi következik azután, amikor kezdenek kiteljesedni rajtunk az áldások. A világ elkezd irigykedni. Vegyük tudomásul, hogy ez egy emberi gyengeség. Elkezdtek reá irigykedni a filiszteusok.

    „És mindazokat a kutakat, melyeket az ő atyjának szolgái, Ábrahámnak az ő atyjának idejében ástak, behányták a filiszteusok és betöltötték azokat földdel.”   - I. Mózes 26,15

    Hogy te se legyél áldott. A világ úgy gondolkodik, hogy ha nekem nem megy, akkor te se legyél áldott. Ez nem Istennek a szava és gondolata. Isten efölött van. Betemették a kutakat.

    „És monda Abimélek Izsáknak: Menj el közülünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunknál.”   - I. Mózes 26,16

    Nem tudja a világ ezt elviselni, ha feletted áldás van. Irigységre gerjed és elűz téged. A mai napig ezt teszik a zsidó néppel, amikor elkezdik rajtuk látni az áldásokat, elveszik tőlük, amijük van, kitelepítik őket, szemétdombra hányják őket. Itt nem akarunk titeket látni. Az ördögnek ugyanazok a taktikái vannak a mai napig, nem tanulta meg, hogy ezek nem működnek. Mert az áldás úgyis felettünk van.

    Megnézzük, Izsák hogyan reagál ezekre, mondhatta volna azt is, hogy na, most megmutatom nektek, hogy kinek a kútjait temetitek be. Majd meglátjátok Istennek haragját és az én bosszúmat. De figyeljétek meg, hogy egy ilyen szó, utalás nem hangzik el a szájából. Megnézzük, mit csinál.

    „Elméne azért onnan Izsák, és Gérár völgyében voná fel sátrait, és ott lakék.”   - I. Mózes 26,17

    Szép békességgel tovább ment, mert tudta, hogy az áldások rajta vannak, amit Istentől kapott, és az áldások uralkodtak felette.

    „És ismét megásá Izsák a kutakat, amelyeket ástak az ő atyjának, Ábrahámnak idejében, de amelyeket Ábrahám holta után behánytak a filiszteusok, és azokkal a nevekkel nevezé azokat, amelyeket adott azoknak az ő atyja.”   - I. Mózes 26,18

    Vagyis kiásta ezeket a kutakat és ismét volt vize. De…

    „Izsák szolgái pedig ásnak vala a völgyben, és élő víznek forrására akadának ott.”   - I. Mózes 26,19

    Az áldás nem csak Izsákon volt, hanem az egész környezetén, akikkel volt. Izsáknak a szolgái is ásták a kutakat, mert a víz életet jelentett számukra, a barmok számára is. Víz nélkül nem volt élet, termés sem. Ezeket a kutakat temette be az ellenség, ők pedig újra kiásták ezeket, sőt újakat ástak Izsák szolgái. Kiterjesztette Isten az áldást az egész környezetére, és nem csak vizet találtak, hanem vízforrást, élő víznek forrását. Az ellenség újabb harcát nézzük meg:

    „Gérár pásztorai pedig versengének Izsák pásztoraival, mondván: Miénk a víz. Ezért nevezé a kútnak nevét Észeknek, mivelhogy civakodtak ővele.”   - I. Mózes 26,20

    Elfelejtkeztek arról, hogy ki ásta a kutat. Ő pedig tovább ment, más kutakat ásott. Látjátok-e rajta ezt a nagyvonalúságot, tudta, hogy honnan vannak az ő forrásai, és a szemét feljebb tudta emelni. És ahonnan az előző volt onnan jön ismét néki. Nem ment bele ezekbe a földi civakodásokba. Nem tudta az ördög belevinni viszálykodásba, hogy lesüllyedjen az ellenség szintjére, mert akkor megszűntek volna az áldások. Akkor nincsenek áldások. Tudta, hogy ha tovább megy, a következő kút is vizet ad neki.

    „Más kutat is ásának s azon is versengének, azért annak nevét Szítnának nevezé."   - I. Mózes 26,21

    Az ellenség még mindig nem tanult.

    „És tovább vonula onnan, és ása más kutat, amely miatt nem versengének, azért nevezé nevét Rehobótnak, és monda: Immár tágas helyet szerzett az Úr minékünk, és szaporodhatunk a földön.”   - I. Mózes 26,22

    Nem vette fel az ellenség lapjait, és így működött az áldás az életén. Alább adta az ellenség, mert látta, hogy ezzel a taktikával nem jut előbbre. Feladta az ellenség. Ha te kitartasz, meglátod, hogy az ellenség elveszti a kedvét. Megpróbál majd mást kitalálni, az sem fog neki sikerülni, ha az Igében jársz. Tehát tovább ment, ásott másik kutakat, amelyek miatt már nem versengtek, az áldások voltak rajta.

    „És megjelenék néki az Úr azon éjszakán, és monda: Én vagyok Ábrahámnak a te atyádnak Istene: Ne félj, mert veled vagyok, és megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért. Oltárt építe azért ott, és segítségül hívá az Úrnak nevét.„   - I. Mózes 26,24-25

    Abimélek az ellenség vezére. Nézzük meg mi lett az ellenség taktikája, miután látta, hogy minden sikertelen volt, mert Izsák tovább ment és mindig áldott volt. Felkerekedett az ellenség és elment Izsák után, mert látta, hogy Izsák egészen más, mint ők, mert amerre jár, az áldások követik. Felkerekedett és vitte a legjobb barátját Ahuzzát, és hadvezérét.

    „Abimélek pedig elméne őhozzá Gérárból és Ahuzzát, az ő barátja, meg Pikól az ő hadvezére.”   - I. Mózes 26,26

    Vitte a legmagasabb embereit magával és bekéredzkedik oda, ahol az áldások vannak.

    „És monda nékik Izsák: Miért jöttetek hozzám, holott gyűlöltök engem, s elűztetek magatok közül?”   - I. Mózes 26,27

    Mit kerestek itt, ha idáig elűztetek engem, a kutakat betemettétek, látni sem akartatok? Ez volt a legmagasabb hangneme Izsáknak, amit használt. Nézzük meg, mit mondanak?

    „Ők pedig azt mondták: Látván láttuk, hogy az Úr van teveled, és mondánk legyen esküvés miközöttünk, köztünk és közötted, és kössünk szövetséget teveled.”   - I. Mózes 26,28

    Vagyis az áldás rajtad van, és te az Úrnak a Szellemében tudsz haladni, akkor eljön az a pont, hogy az ellenségnek megnyílik a szeme, és azt mondja, hogy - had menjünk teveled, mert az áldások rajtad vannak. Kössünk szövetséget, látjuk, hogy az Úr van teveled. Megnyílt az ellenség szeme arra, hogy ez az Izsák más, mint mi vagyunk. Amerre megy, kutakat ás, és vizek fakadnak, és ugyanazt a magot elveti és százszoros terem neki. Van benne valami más, mint mi vagyunk. Azt is írja az Ige, hogy kicsit köpönyeg forgatóak, mert az mondják, hogy - Látván láttuk, hogy az Úr van teveled és kössünk azért szövetséget, hogy minket gonosszal nem illetsz (elkezdtek tartani tőle), valamint mi sem bántottunk téged.

    „Hogy minket gonosszal nem illetsz, valamint mi sem bántottunk téged és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól.”   - I. Mózes 26,29

    Nézd meg az ellenséget, ha egyik irányba nem megy, akkor elkezdi a hazugságokat szólni. - Volt képe azt mondani, hogy mi sem bántottunk téged. Izsák nem kérdezte meg, hogy akkor pl. ki temette be a kútjaimat? Ő a békesség embere volt. Mi sem bántottunk téged és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól.

    „…Te már az Úr áldott embere vagy!”   - I. Mózes 26,29

    Vagyis meghajolt az ellenség.

    „Akkor vendégséget szerze nékik és ettek és ittak.”   - I. Mózes 26,30

    Nézd meg ezt a nagyvonalúságot. Odaültette őket az asztalához, annak ellenére, amit vele tettek.

    „Reggel pedig felkelvén, egymásnak megesküvének, és elbocsátá őket Izsák, és elmenének tőle békességgel.”   - I. Mózes 26,31

    A békesség embere volt Izsák. Aki áldott, az mindig a békesség Istenével tud járni.

    „Ugyanaz nap eljöttek az Izsák szolgái, és hírt hozának néki a kút felől, melyet ástak, és mondának, néki: Találtunk vizet.”   - I. Mózes 26,32

    Az áldások lépten, nyomon követték. Érdemes elgondolkodni ezen, és ennek a példáján el kell azon időznünk, hogy ebben a világban eljött a mi időnk, akik felett ott van Ábrahám áldása. Ez az áldás ugyanígy működik. Amerre jársz az áldás követ téged, és amerre jársz, látja ezt az ellenség és odakéredzkedik az asztalodhoz. Lehet, hogy fog egy-két hazugságot szólni, hogy nem bántottunk, mindig szerettünk téged, de ezen csak mosolyognod kell. Az áldás követni fog és az emberek meg fogják látni rajtad. Először megirigylik, és lehet, hogy oktalan cselekedeteket tesznek, de azután odakéredzkednek az asztalodhoz, és Istennek nagy kegyelme rájuk is ki fog áradni. Szövetséget köthetsz velük, gyertek be hozzánk, mert nekünk olyan bőséges az Istenünk, hogy jut számotokra is. Gyönyörű történet ez. Tanulságokkal van tele. Dalolva jön az ellenség az asztalodhoz, hogy az Úr áldása van rajtad, és az Úr áldása gazdagít meg. Kívánom, hogy megtapasztaljátok ezeket az örömöket, amikor az ellenség így megfordul. Megnyílik a szeme és meglátja, hogy a te asztalodnál ott az áldás, és odakéredzkedik.

    Tanulságok tehát:

    • Izsák nem állt bosszút, ami nagyon fontos, nem süllyedünk alá az ellenség taktikáinak szintjére, nem ereszkedünk alá, ez nagyon fontos, mert az ördög itt az első helyen nyerhet, ha te oda lealacsonyodsz. Elkezdünk veszekedni a kutakon, és én betemetem a tiédet és megnézhetjük magunkat, mindketten elpusztulunk szárazságban.
    • Nem adta fel. Aki sikerre akar jutni, annak egy feltétele van, nem adjuk fel útközben. Ha feladta volna útközben, elkezdett volna keseregni, hogy - nem ások több kutat, úgyis mindig elveszik, betemetik, elkergetnek. Ha itt feladta volna, nem lett volna az a kút, amiért már nem versengtek és nem lett volna az, hogy jöttek hozzá. Megnyerte őket ezzel a fajta hozzáállással.
    • Tudta, hogy hová kell felemelni a szemét. Oda, arra az áldásra helyezte a szemét, és tudta, hogy ahonnan az előző jött, ott van még, - Istennél! Bátran bízhattok benne, és Isten soha nem fog elhagyni benneteket, ha a szemeteket meg tanuljátok felfelé emelni.

    Az Úr készen áll arra, hogy az áldásait megmutassa ebben a nehéz gazdasági helyzetben álló világban. Hallanod kell tőle és követni Őt, és olyan áldás áll előttünk, amilyet a világ még nem látott. Ennek az ideje van. Ez jelenti azt, hogy ha pl. egy vállalkozásba kezdesz, az áldott lesz, akkor is, ha a másik száz tönkremegy. Ez azt jelenti, hogy ha befektetésbe kezdesz, a befektetés jövedelmező lesz, annak ellenére, hogy a valuta így, vagy úgy áll. Mert feletted ott van az áldás, te tudod, hogy ebben jársz, mert Jézus Krisztusban a tiéd. Ezért nincs okunk elkeseredni, feladni, vagy a világ mintáira cselekedni. Jézus nevében!

    Egy prófétikus kép jött hozzám, miközben ezt a fejezetet olvastam, megmondom nektek, hogy naponta időztem vele, mert egy pezsgést érzek ebben, ami itt le van írva, amit Izsák megélt. Jim Sanders szolgálatáról jött egy prófétikus kép hozzám. Egy ember, akit Isten megáldott és elküldte őt Európába. Elkezdett gyülekezeteket alapítani, - mondhatjuk, hogy elkezdett kutakat ásni. És ahol csak a gyülekezeteket alapította, és az ő pásztorai, mert nem csak Izsák ásta ezeket a kutakat, hanem az ő szolgái is. Ahol megjelenik, ott ez az áldás megteljesedik. Gyülekezetek jönnek létre. És ahol gyülekezetek jönnek létre, ott élő víznek folyamai törnek fel, és áradnak erre a pusztuló, kietlen, száraz, reményt vesztett világra. És felfrissülés jön, és jön az ellenség és elkezdi betemetni ezeket. És ahogy az egyik gyülekezetet próbálja tönkretenni, és megy a másik ellen, és elmennek a polgármesterhez, és azt mondják, hogy szekta vagy, és amit csak tudnak, kitalálnak rád. Mi megyünk tovább, és újabb kutakat fúrunk, és újabb kutakat és tudjuk, hogy az ellenség tervei felett van Isten és az áldás rajtunk van. És ahogy ezeket a kutakat fúrjuk, újabb és újabb élő vizek jönnek elő a földből és öntözik ezt a világot. És később visszamegyünk és azok a kutak, amiket betemetett az ellenség, azokat újra kiássuk. Nem hagyjuk az ördögnek, újra kiássuk azokat és elnevezzük úgy, ahogy a mi Atyánk nevezte őket, élő gyülekezeteknek! Az áldások sokasodnak, és ezt mindaddig tesszük, mert az áldások vannak rajtunk, amíg az ellenség meglátja és eljön, és az asztalunkhoz kéredzkedik, mert látja és mondja, hogy látjuk, hogy az Úr van veletek és az Úr jó hozzátok. És az Úr meggyógyított téged, és megáldott téged. Ez az idő eljön, ha látod, hogy hogyan kell Isten áldásaival együttműködni. Ámen!


    - Sandersné Dr. Kovács Erzsébet -


    Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
    Olvasottság: 11084
    Küldés (2)add comment

    Moga Laura Larisa hozzászólása:

    103
    ...
    Hallelúja... mindezt az áldást én is elvettem, hála a drága Mennyei Atyának. Új életbe kezdtem és ez egy csodálatos élet... Szívem kívánsága csak egy "mindig az Úr akaratában legyek". Köszönöm ezt a tanítást. Krisztusi szeretettel szeretlek titeket. smilies/smiley.gif
    2010 június 03

    Szeidlné Szabó Ilona hozzászólása:

    89
    ...
    Igen Drága Testvéreim! Áldottak vagyunk mindannyian, mert Ti is és én is Ábrahám magvai vagyunk. Engedelmesek Istennek és ezért megkapjuk az áldást és a gyógyulást. Tudom, hogy én is csak Ő általa tudtam meggyógyulni, mert engedelmes voltam az Úrhoz. Bármi történik velünk, ha az ördög meg akar bennünket leckéztetni, akkor sem adjuk fel, mert mindig újra és újra elindulunk Isten kegyelmében előre a cél felé, hogy megmaradjunk az áldásokban. Dicsőség ezért Istennek. ÁMEN. HALLELUJA!
    2010 május 18

    Szólj hozzá Te is!
    Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

    busy
     

    Facebook