gototopgototop

Mennyeihír

  • сувениры оптом Киев
  • футболки оптом
  • посуда оптом
  • Ma 2018. szeptember 21, péntek, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

    Az áldások és a szavak kapcsolata PDF  | Nyomtatás |  E-mail

    Isten, amikor a zsidó népnek 430 évvel az Ábrahámi áldások után hozza Mózes szolgálata által a törvényt, akkor a törvény átadásakor nagyon tisztán kihangsúlyozza, hogy ha ezeket a parancsolataimat, és rendeléseimet megtartjátok, akkor áldottak lesztek. Isten az áldások Istene, mindig oda akarja adni az áldásait. Ha ezeket nem tartjátok meg, akkor átkok alá kerültök. De, nagyon egyértelműen kihangsúlyozta, hogy ezt a kettőt nem lehet összekeverni. Ezért, amikor Mózesnek megparancsolta, hogy olvassák fel a népnek az áldásokat és az átkokat, két külön hegyet rendelt el erre. Az egyik hegyen fel kellett olvasni az áldásokat, és egy másik hegyet rendelt arra, hogy ott pedig olvassátok el az átkokat. Az volt a célja, hogy össze ne keverjék a kettőt.

    „És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, amelyre te bemégy, hogy bírjad azt, akkor mondd el az áldást a Garizin hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.”   - V. Mózes 11,29

    Tisztán mondja Isten, hogy ez két külön dolog, vannak az áldásaim, és vannak az átkok. Ennek ellenére van, hogy találkozunk olyan keresztényekkel, akik azt mondják magukról, hogy az Úrnak áldottja vagyok, mert ezt és ezt a betegséget viselem a testemen. Vagy az Úrért szenvedek, az Úr adta rám ezt a betegséget. Egyetlen baj van ezzel, hogy az illető a rossz hegyre ment fel! Mert amikor olvassuk a 28. fejezetben az áldásokat, az áldások között, egyetlen egy helyen sem olvasunk betegséget. Az, az átkok között van felsorolva, és egy másik hegyen olvasták fel. Gyere le az Ebál hegyéről, mondd az illetőnek, másszál fel a másik hegyre, ahol az áldásokat olvasták fel, mert Istennek nincs olyan terve veled, hogy beteg légy, hogy szegény légy, hogy a világ átkaiban járjál. Összekeverik ezeket a keresztények, pedig Isten gondoskodott arról, hogy teljesen elkülönítve a kettőt kinyilvánította a népnek. A Garizin hegyén az áldásokat, az Ebál hegyén pedig az átkokat kellett felolvasni. Isten ezt a képi megjelenítést, hogy felmegyünk egy hegyre, nagyon szereti és elgondolkodtam rajta, hogy miért.

    Azért, mert ha elkezdünk egy hegyre felmenni, egészen más lesz a kilátás, ha egy bizonyos szinten vagyunk már. És ha megint feljebb megyünk, megint más kilátásunk lesz. És nekünk keresztényeknek a Sion hegyét adta. A Sion hegye, az egy óriási közösség az Úrban, elolvashatod a Zsidó 12-ben ezt. És Jézus azt mondja, hogy jöjj fel ide. Jézus a Sion hegyének tetején vagy. És másként fogod látni, ha a völgyben vagy a világ bajaival, betegséggel és a szegénységgel, és azzal vállalsz közösséget, vagy ha fogod magad és a Jézus Krisztus szavára figyelmezel. Felemeled a szemed, és azt mondja az Úr, hogy jöjj fel ide, ez a Sion hegyének a teteje és úgy lásd, ahogy én látom. És úgy halld a dolgokat, ahogy én szólom, és úgy szóld, ahogy én szólom és akkor áldások követnek. Áldások sora fog következni az életedre. Utolsó rész, amit a törvényből megnézünk, és azért tesszük ezt, mert ezek a részek nagyon tanulságosak. A következő rész az új termés bemutatásáról szól, amikor vitte azt a szövetséges, és Isten megmondta, hogy miként tegye az Úr színe elé az áldozatát.

    „Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az Ő útjain, megtudhassad az Ő rendeléseit, parancsolatait és végzését, és engedhess az Ő szavának.”   - V. Mózes 26,17

    Szeretném, ha meghallanátok, hogy nem csak arról van szó, hogy letettük az Úr elé, amit hoztunk, hanem igenis része van a szavaknak, a szájnak, a kimondásnak abban, hogy ezek az áldások beteljesedjenek. Odaállunk az Úr elé, és azt kívánjuk kimondatni az Úrral, hogy - Igenis Uram odaállok eléd, és te áldjál meg. Nézzük meg, hogy mit kívántunk kimondatni az Úrral? Azt kívántuk kimondatni, hogy Isteneddé lesz néked, vagyis te vagy az én Istenem, hogy járhass az Ő útjain. Uram te cselekszed meg, hogy én a te útjaidon járok, hogy megtudhassad az Ő rendeléseit. Vagyis Uram mondd ki felettem, hogy én mindig ismerem a te rendeléseidet, parancsolataidat, végzéseidet, és hogy én engedhessek a te szavadnak. Mondd ki felettem Uram. Ezt mondja ez a vers.

    „Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled …”   - V. Mózes 26,18

    Látod-e, hogy mind a két félnek, a mennyei Mindenhatónak is, és az áldottnak is a szájával ki kellett mondania valamit. Azt kívánja ma kimondatni veled az Úr! Az Úr azt akarja, hogy legyen valami a szádban. Mit akar kimondatni veled? Anélkül, hogy ezeket nem veszed a szádra, nem fogod látni az áldásokat. Miért mondta volna máskülönben az Úr ezt? Szeretném, ha elmondanátok hangosan most, hogy - Az Úr azt kívánja ma kimondatni veled! Kötelező volt. Mit? Hogy az Ő tulajdon népévé leszel, amiképpen szólott néked, és minden Ő parancsolatát megtartod.

    Ki kellett mondani: Uram, mivel én megtartom a te parancsolataidat, te feljebbvalóvá teszel engem minden nemzetnél, dicséretben, névben, és dicsőségben feljebbvalóvá leszek mindeneknél. Ki kellett, hogy mondják. És folytatja, hogy szent népévé leszek az Úrnak.

    „Hogy feljebbvalóvá tegyen téged minden nemzetnél, amelyeket teremtett, dicséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta.”   - V. Mózes 26,19

    Nem volt elég elmondani Istennek, hogy Ábrahám én, megáldalak téged és majd a magodra száll ez az áldás. Azt mondja Isten, hogy ímé, ami engem illet, és utána odaállsz Isten elé, és az Úr kívánja kimondatni veled, mert az áldások beteljesedésének két komponense van. Dicsőség Istennek. Mondják az emberek, hogy jó, Isten megáldott, de ki fogja nekem ezeket az áldásokat elhozni az életembe. Isten tudta, hogy az ember így fog beszélni, nézzük, mit mond:

    „Mert e parancsolat, amelyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted, sem távol nincs tőled.”   - V. Mózes 30,11

    Ne mondd, hogy - óh, Uram, hol vannak ezek az áldások tőlem. Ezek megfoghatatlanok számomra ebben a világban. Azt mondja az Úr, hogy ne mondj ilyet.

    „Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?”   - V. Mózes 30,12

    Óh, Istenem, de messze vagy tőlem, ki hozza le ezeket az áldásokat a mennyből nekem.

    „Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?”   - V. Mózes 30,13

    Nem így működik.

    „Sőt felette közel van hozzád ez Ige.”   - V. Mózes 30,14

    Vagyis az áldás.

    „Sőt felette közel van hozzád az Ige, a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.”

    Hol vannak ezek az áldások? Olvassuk együtt: - a te szádban, és a te szívedben. A te szádban és a te szívedben van! Ezt mondja az Úr. Nincs a tengeren túl, nincs fent az egekben, ilyen közel van hozzád. Ha ezt megtanulod, hogy hogyan élsz az áldásokkal, a te szádban és a te szívedben, ezek beteljesednek rajtad. Ezt mondja itt az Úr. Óriási kijelentés.

    „Lám, elődbe adtam ma néked az életet és a jót, a halált és a gonoszt.”   - V. Mózes 30,15

    Közli az Úr, hogy az élet és az áldás az a jó, a halál és a gonosz, az egy másik hegy. Ne keverd össze. A 19-es vers második fele mondja:

    „…az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot, válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod.”   - V. Mózes 30,19

    Isten megmondja, hogy melyiket válaszd. Vagyis az áldások itt vannak ezen a hegyen, az átkok azon a másik hegyen, figyelj ide, megmondom, hogyan valósulnak meg ezek az életedben. - A te szádban és a te szívedben vannak, és azt is megmondom, hogy melyiket válaszd. Válaszd az életet. Ilyen egyszerű Istennek az áldása, leegyszerűsítve képletesen. Azt mondja Isten, hogy válaszd az életet, hogy élhess, ne a betegséget válaszd, ne a nyomort, ne a szegénységet éltesd. Hogy működtetjük ezt az életünkben, amikor halljuk a híreket? Nem fogunk azokkal egyetérteni, nem engedjük le a szívünkbe, amit a világban látunk, a pusztulást, a károkat, a gonoszságokat, a földrengéseket, a cunamikat, a vulkánokat, ezek a pusztulások. Nem juthatnak el a szívünkig, mert nekünk egy másik hegyet kellett választanunk, az áldások hegye a mi örökségünk, és az áldások Istene a mi Istenünk. Nem fogjuk beengedni ezeket a pusztító képeket a szívünkbe, mert tisztán tartjuk a szívünket, és tisztán tartjuk a szánkat. Mert azt mondja az Ige, hogy közel van hozzád ez az áldás, a szádban és a szívedben van. Ezt a két területet igen nagyon kell őrizni, és az áldásokhoz közelebb kerültünk, ha ezt megértettük.

    Felismerjük ebben a Róma 10,8-as versét. Pont ezt mondja ott az Ige, fontos szellemi igazság ez, ezért újra és újra előkerül a Bibliánkban. Itt is felmerül a kérdés, hogy: Kicsoda száll le a mélységbe, azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza, ki fogja nekünk ezeket aláhozni a mennyből. Vagyis ki fog segíteni, hogy az áldások lejöjjenek a mennyből? Azt mondja Isten, nem jó kérdések ezek, nem így kell feltenni.

    „De mit mond? Közel van hozzád az Ige …”   - Róma 10,8

    Az Ige az Ő áldásai, az Ő szava.

    „…a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, amelyet mi hirdetünk.”

    Ez a hit törvénye. A hitnek a törvénye a szádban és a szívedben van. Nézzük meg, hogy miért hangsúlyozza ezt annyira Isten. Azt jelenti, hogy Ő az Ő részét megtette, és hogy te az áldásban jársz-e, csak saját magadon kérhető számon. Nem mutogathatsz a másikra, hogy ő, meg a gazdaság. Sehol máshol ne keresd, mint a szádban és a szívedben, és tanulj meg vele élni. Ha úgy cselekszel, ahogy Isten mondja, akkor garantáltan áldott leszel, mert Isten Igéje az igazság. Nem csak azért írja a Biblia, hogy vastag könyv legyen, hanem szellemi igazságok, szellemi alapelvek vannak ott leírva. Ha aszerint élsz, garantált a sikered.

    Amikor Mózesnak lejár az ideje és Józsué viszi tovább a népet, az első parancsolata Istennek Józsué felé így hangzik.

    „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól…”   - Józsué 1,8

    Honnan nem szabad eltávozni az Igének? A te szádtól.

    „…Gondolkodjál arról éjjel és nappal…”

    Az elménkben is ott kell, hogy legyen.

    „…Vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te útjaidon, akkor boldogulsz.”

    Istennek meg van az akarata, hogy mit tegyünk. El ne távozzanak a szádból az én Igéim, mondja Józsuénak. Mert ez az alapja annak, hogy ezekbe az áldásokba beviszed-e a népem? Az áldásokat kutatjuk, mert nagyon szeretnénk az áldásokat meglátni az életünkön, hogy beteljesednek azok. Nem a világ nyomorúságai között élni, mert e világban élünk, de nem e világból valók vagyunk, meg kell mutatnunk, hogy mi máshonnan valók vagyunk. A világnak meg kell ezt látni rajtunk, és Isten meg akarja ezt mutatni nekik.

    „Áldott ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székébe nem ül. Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal…”   - Zsoltárok 1,1-3

    Józsuénak is ezt mondta Isten. Ne engedd a fejedbe, ne engedd oda a téves képeket.

    „…És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megadja gyümölcsét a maga idejében és levele nem hervad el és minden munkájában sikeres lészen.”

    Nem ismeri a szárazságot, mint a világ többi fája a pusztában, nincs olyan, hogy elszáradna a levele. Zsoltárok szerint ez az áldott ember. Szebben kifejti ezt a folyóvizek mellé ültetett fát a Jeremiás 17. fejezetében, hogy milyen az életünk akkor, ha a folyóvizek mellé vagyunk ültetve.

    „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr. Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad, és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik.”   - Jeremiás 17,7-8

    Azt mondja az Ige, hogy nem tud félni az olyan, akit az Úr oda ültetett és gyökereit a folyóvizek felé engedi, van ugyanis egy titkos forrása, a világ nem ismeri azt a titkos forrást. A föld alatt van, nincs szem előtt. A világ számára láthatatlan forrás. A folyó felé ereszti gyökerét, és onnan veszi a táplálékot, a világ csak azt fogja látni, hogy levele nem hervad el. Nem szárad el, gyümölcsözik, sőt a gyümölcsözéstől meg nem szűnik. Az élő víznek folyamai felé vagyunk mi beültetve, azok vannak bennünk. És amikor a világ híreit halljuk, mi nem félünk, és nem rettegünk, mert van egy forrásunk. Az Igét, amikor belevetjük a szívünkbe, akkor a hit törvénye úgy működik, hogy vesszük az Igét, amit Isten adott, hogy azzal éljünk. A szánkkal, azáltal, hogy kimondjuk, beszéljük, szóljuk, azáltal, beleültetjük a szívünkbe. Beleesik az élő mag, Isten Igéje a szellemünkbe, és a mag, ha ott elkezd életre kelni, - az én Igém megnyilatkozása világosságot ad. Amikor megnyilatkozik az, az Ige a szellemedben, elkezd világosságod lenni. És elkezded látni Isten világosságában az áldásokat az életed felett. Nem botorkálsz többé a sötétségben, mint azok, akiknek nincs meg ez a világosságuk. A többiek félnek, rettegnek, tanácstalanok, nem látják a kiutat, neked a világosságod egyre jobban növekszik a teljes délig. Amikor az Ige elkezd növekedni, elkezdi a gyökereit mélyen leereszteni, a folyóvizek felé ereszti a gyökerét. Istennek a forrásai felé ereszti, nincs az a vihar, ami meg tudná szaggatni, ezek a gyökerek mélyen lent vannak a lényedben, meggyökerezett benned az Ige, gyümölcsöt fog teremni. Gyümölcsözéstől meg nem szűnsz.

    Látható kép arról, hogy Isten minket nem a pusztába ültetett, hanem az Ő folyamaiba vagyunk beleültetve. Élővizek folyamaiba. Hálát adunk Istennek érte. A szánkkal tudjuk ezeket az áldásokat előhozni és kutatjuk ezt, mert szeretnénk az áldásokban benne járni. Isten is ezt akarja. Így tudjuk megnyerni a világot. Ha mi elszegényedünk, akkor hogy tudunk segíteni a szegénynek. A mi életünk felett ott kell, hogy legyenek az áldások, és itt, ne a nyugdíjadra gondolj, mert Isten efölött van, ahogy mondta, hogy jöjj fel ide. Nem korlátok között gondolkodik Isten, hogy mennyi a nyugdíjad. Mi a mag meggyökerezéséből élünk. A folyó felé nyújtjuk a gyökereinket, onnan jönnek az áldásaink. Isten olyan hatalmas, hogy efölött a világ fölött van, ki kell tágítani ezt a képet magunkban. Mi a magvetéseinkből élünk Jézus nevében, és Isten fogja hozni a világosságot, hogy az neked merre van, és mit kell tenned.

    „Én, az Úr vagyok, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.”   - Zsoltár 81,10

    Isten mivel akarja betölteni a szánkat, a föld javait is nekünk adta, nem akarja, hogy éhezzünk, Isten minden jót megad nekünk, de igazán a szánkat az Ő Igéjével akarja betölteni. Az Ige is ezt mondja, és megérjük az Igét, és világosság támad nekünk, mert világosság támad az igazakra. Megnézzük, mit kíván az Úr a szánkba tenni. Mózesben azt olvastuk, hogy azt kívánja kimondatni ma veled az Úr. Az Úr kívánja, hogy a szádban legyen valami.

    „És adtam beszédemet a te szádba, és kezem árnyékával fedeztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket, és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te!”   - Ésaiás 51,16

    Olyan kedvet fogtok kapni az Ige szólására ma, hogy hazamentek és alig várjátok, hogy kinyithassátok az Imakönyvet. Mert az tele van az Ige megvallásával, és élni kell vele. Így működik. Isten szigorúan mondja, hogy az én beszédemet adtam a te szádba, nyisd szét a te szádat, és én betöltöm azt. Az én beszédemet adtam a te szádba, kulcsfontosságú ez.

    Jakab együtt nőtt fel Jézussal, mert mindkettejük édesanyja Mária volt, és olyan kijelentéseket hoz a nyelvről, ami más levélben nem olvasható. Mutatja ez azt, hogy Jézus milyen sűrűn tanította a testvéreit a beszédről.

    „Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ennek így lennie! Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-e édest és keserűt?”   - Jakab 3,10-11

    Vagyis kijöhet-e ugyanabból a szájból az áldás és átok? Nem! Egyszerre édes és keserűvíz nem képes kijönni ugyanabból a forrásból. Ugyanabból a szájból az áldás és átok nem tud kijönni. Mit mondott Isten, - válaszd az áldást, válaszd az életet. Nekünk el kell döntenünk, hogy a szánkat kinek a szolgálatára adjuk oda. A világ szolgálatára, és úgy beszélünk, mint a világ, vagy úgy ahogy Isten. Szigorúan el kell dönteni. Mert itt áll vagy bukik minden. Ugyanis, ha az Igén időzünk, belekerül a szívünkbe, növekedni fog. A szánkat, hogy hogyan használjuk, nem tud segíteni más, neked magadnak kell megzabolázni a nyelved. Ezen áll, vagy bukik minden. Ha Sámson példáját vesszük, Sámson egy szamárnak az álkapcsával az ellenség ezreit pusztította el. Ma azt kell mondani, sajnálatos módon, hogy ebben a világban sok szamár él, aki saját álkapcsával pusztítja el a saját életét. Mi nem ilyenek vagyunk, de kint a világban rengeteg olyan embert látsz, aki nap, mint nap megerősíti az átkot az élete felett a szájával. Szellemi törvényt működtet. Ott van a száján és a szívében. Ugyanis a sátánnak nincs hozzáférése az életedhez, ha csak a szavaiddal helyet nem adsz neki, mivel a kimondott szavakkal eszi be magát az életedbe. Más hozzáférése nincs neki. Az Úr Igéje, mint egy pajzs vesz körbe, ha csak te nem adsz neki helyet azzal, hogy rávesz, hogy kimondd az ő terveit, különben nincs hozzáférése az életedhez.

    Egy olyan példa az életünkből, amit minden nap gyakorolhatunk. A kereszteződésben a lámpánál pont előttünk váltott át zöldről pirosra. Ilyenkor két lehetőségünk van, vagy megáldjuk saját magunkat, és azt mondjuk, hogy: - az Úr tökéletes időzítése van felettem Jézus nevében, minden lépésemben, minden utamban, Ábrahám minden áldása beteljesedik az életemben. Az Úr tökéletes időzítésében élek! Elmondhatod ezt, amíg várakozol ott a lámpánál, vagy kimondhatsz egy világi káromkodást mérgedben. Melyik fog előbbre vinni? Ugyanannyi erőből telik kimondani azt az áldást, és látni fogod, hogy mennyivel jobban érzed magad a szellemedben, mert felemel. Éljél vele, saját életednek a kovácsa vagy, a szádnak a szavaival. A szavakkal légkört teremtünk magunk körül, mennyivel inkább, ha az Igét szóljuk.

    Azért akarunk ezekben az áldásokban járni, mert ezeket örököltük és ki az, aki nem akarja az örökségét látni közülünk. Arra rendeltettetek, hogy áldást örököljetek. Az Efézus 1,3-ban írja az Ige, hogy áldott legyen az Isten és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak az Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből a Krisztusban. Minden szellemi áldás ott van feletted, benned. Hogyan lehet közelebb kerülni hozzá? Isten megmondta: a száddal és a szíveddel. Mindkettő a te hatalmadban áll, Jézus nevében. Az Ábrahám áldásán kívül is kaptunk még egy áldást, az örök életet a Jézus Krisztusban. Ábrahámnak ez nem volt meg. Még az örök élettel is megáldottak vagyunk. Az örök élet vár ránk.

    Bölcsesség, ha a szellemünket és a lelkünket, ezt a két hatalmasságot az életünk felett, ha az Ige oldalára tudjuk állítani. A testünknek nem lesz más lehetősége, mint beáll az Ige vonalára. És úgy kell, hogy legyen. Vagyis a szellemünkbe el kell ültetnünk az Igét, mint a magot. A lelkünkben, az elménkben gondolkodni kell az Igén, el kell mélyedni rajta, hogy tényleg ezt írja? Meg kell nézni, az elménket át kell itatni vele. Ez volt a szellemünk és a lelkünk. És jön a nyelvünk. A szánkban is ott kell, hogy legyen az Ige ahhoz, hogy áldásokat nyerjünk. Ez egy nagyon fontos segédeszköz ahhoz, hogy a szellem és a lélek egy oldalon álljon az Igével, mert a kimondott szónak hatalma van a gondolatok felett. Amikor jönnek a zaklató, kínzó, háborgató gondolatok, mert ezek mindenkit meglátogatnak, akkor az Igét a szádra kell venned. Amikor kimondod, abban a pillanatban az elme és a gondolatok, arra figyel, hogy mit beszélsz a száddal. Vagyis az elmédet odaállítod arra a vonalra, és nem azon gondolkodsz, ami nem áldás, nem az áldások hegye. Arról a hegyről, amelyen az átkok vannak, le kell jönni. És ez egy segédeszköz, hogy a szánkat használjuk, ha a gondolatok el akarnak menni rossz irányba, másfelé, a szánkkal kordában kell tartani.

    „Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak.”   - Efézus 5,19

    A legújabb kiadásban ezt az igeverset is ki kellett igazítani, úgy ahogy az eredeti és az angol mondja: szólván magatokhoz. Nem egymás között beszélvén, mert az Ige leesik a földre. Magadnak szólód az Igét elsősorban, a magad templomát építed. Ez olyan, mint mikor egy haszontalan kisgyermeknek megfogod a fülét, és azt mondod, hogy gyere csak ide, azt mondtam neked, hogy ezt teszed és a másikat pedig nem engedtem meg neked és belemondod a fülébe, hogy meghallja. Szólsz a testednek, azt mondtam, hogy így kell működnöd, az Úr Jézus Krisztus tökéletességében kell működnöd. Minden rendellenesség (hazug tünet) meg van tiltva ebben a templomban, mert az Úr Jézus Krisztus sebei által tökéletes gyógyulást vettél, minden sejtnek, minden szervnek, minden keringésnek, minden csontnak, minden ízületnek abban a tökéletes rendben kell működni, ahogy az meg van teremtve, ahogy az, az új teremtés tökéletes programjába az be van írva, és most hozzád szólok, a testednek szólsz. Szólhatsz hozzá Zsoltárokat. Szólhatsz hozzá, hogy az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Ezt magatokhoz kell szólni. Szólván magatoknak az Igét, a Zsoltárokat. Felhívja rá a figyelmünket. Ráadásul annál a résznél írja, amikor arról szól, hogy be kell teljesednünk a Szent Szellemmel.

    Ha két, három órán keresztül szólod magadnak, meg fogod látni, hogy milyen hatalmasan fogja betölteni a Szent Szellem a templomodat. A szellemedből kiárad a testedre és a lelkedre, és egy egész hatalmas Szent Szellem felhő fog körbevenni. Gyakorolni kell! Mikor szóltál magadhoz utoljára? Nem a világ előtt kell gyakorolni. Ezek a mi áldásaink. Majd akkor jön a világ hozzánk, ha látja ezeket rajtunk. Gyakorolni kell, - szólván magatokhoz! Szólni kell magunkhoz az Igét, ami a szánk része. Kimondod így a Zsoltárt, hogy az Úr az én pásztorom és nem szűkölködöm és nagyon boldog vagy, és utána mikor befejezted az imaidődet, akkor máris elhibázod, ha azt mondod a barátodnak, hogy tudod nincs egy fillérem se, ez az igazság. És kilopta a róka a holló szájából a sajtot, kiejtette azt. Lehet, hogy a pénztárcádban most épp ez a helyzet, de oktandi vagy, ha ezt most kimondtad, mert láttad, hogy hogyan működik. A szívedben és a szádban van, ki kell mondani és Isten angyalai és a szellemi birodalom mind a javadra fog munkálkodni. És elő fognak jönni ezek az áldások, elő fognak jönni az új munkahelyek, elő fognak jönni az új források, amit Isten számodra rendelt. Előbb, utóbb észre fogod venni, hogy a pénztárcádban egyre nagyobb a bővőlködés, és a számláid ki lesznek fizetve, mert ezek a szellemi törvények elkezdenek működni. Ne hagyd magad olcsón meglopni. Mi nem a láthatókra, a láthatatlanokra tekintünk. Az Úr úgyis tudja mi a helyzet veled. De megkívánja tőled, hogy az Igét szóljad, azzal irányítod az életedet. Jézus a legjobb példa, azt mondta, hogy én mindenkor azokat szólom és cselekszem, amiket az Atya mondott. Nincs más lehetőség!

    Félreértés ne essék, nem arról beszéltem a mai napon, és semmiképpen ne azt halld ki, hogy valami csoda-mondókát tanulunk most, hogy ha ezt mondod, úgy lesz, és három hétig mondod és nem történt semmi, és az egészet feladtad. Csak magadat fogod megcsalni vele. Vagyis nem arról van szó, hogy csak mondogatjuk és elvárjuk, hogy történjen valami. Arról van szó, hogy a hitnek ugyanaz a törvénye van bennünk: Hisszük és azért szólunk. A száddal addig kell ezt a munkát végezni, míg a szívedben egy teljesség nem lesz a hitről. És ha akkor azt a hited kiszólod, megremegnek az egek. Hittünk és azért szólunk, hiszünk mi is, és azért szólunk. A hitnek ugyanaz a szelleme van bennünk. Isten a hitnek szellemét adta nekünk. Hiszünk, és azért szólunk.

    Felhívom a figyelmedet, mert ezek téves utak, valaki azt mondja a másikról, hogy XY-nak nem fáj a torka, és egy nagyot krákog mellé. Vagy az illetőnek nincs a torkában daganata, krákog mellé. Azt akarja tudatni velem, hogy az illetőnek ugyan egy nagy daganat van a torkán, és ő ugyan nem akarja azt szólni, ezért most pont az ellentétjét fogja nekem mondani, és ebből én vegyem ki, hogy ő mit akar mondani. A hit nem így működik. A hit törvénye nem az, hogy a meglévőt tagadjuk. A hitünkkel a hegyként tornyosuló problémához kell hatalommal szólnunk, hogy távozzon. Ha valami ott van, akkor azzal szembesülnünk kell, és a hited által, a hatalmas Szent Szellem által, a hit munkája fogja erről a látható síkról eltüntetni. Semmi hit nincs benned, amikor tévesen beszélsz. Nem működtetjük vele a hitünket, és ez arra mutat, hogy nincs tiszta látásunk arról, hogy a hit miként működik. Ha tudnánk, hogy ez milyen hatalmas erő, akkor jobban megzaboláznánk nyelvünket, mint eddig és hatékonyabban kezdenénk el munkálni, mert ez működik. Utolsó gondolat, hogy miért hangsúlyozta Isten az Ószövetségben, és miért ismétli meg az Újszövetségben, hogy a szánkban és a szívünkben legyen, elmondom a lényegét.

    A testünknek egyetlen tagja, amely közvetlen összeköttetésben van a szívünkkel, a szellemünkkel, ez a nyelv. A nyelv az a tag, amit képes a szellemünk működtetni, hogy a szellemi dolgokat előhozza a világba. A nyelvünkön keresztül tud megvilágosodni a szellemünk. Ezért van ez a kapocs a szánkban és a szívünkben. Zsoltárok 45-ben a Zsoltáros kap erről egy bepillantást, azt írja, hogy …

    „Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem siet vele, gyors, mint az írnok tolla.”   - Zsoltárok 45,1

    Vagyis a szívemből felbuzog, és a nyelvem azonnal mondja, amikor a szellemünk működteti. Jézus mondta, hogy a szívnek teljességéből szól a száj. Ha a teljességéből szól, akkor az Igét mondod, az Ige van ott, és az Igétől születtél, romolhatatlan magból születtél, belül az Ige vagyunk, akkor kívül kizárólag az Ige valósul meg, az áldás. Nincs más lehetőség. És itt van az idő arra, hogy a világ rajtunk ezt az áldást meglássa. Működtetnünk kell ezt. Törekednünk kell arra, hogy a világ megirigyelje a mi Istenünket, az Ábrahám, az Izsák és a Jákob Istenét, és akarják, és kívánják, és fussanak a mi Istenünkhöz, hogy mi is ezt az Istent akarjuk, aki titeket megáldott. Itt az idő, Isten előkészítette a terepet. Ebben a mai világban erre alkalmatok lesz mindannyiótoknak egyenként. El kell határozni magadba, hogy nem vagyok hajlandó a számat a világ dolgaival megfertőzni. Ez egy odaszánást jelent, ezt a részt neked kell kijárni, mert csak itt tud az ördög megfogni, és ne hagyd magad.

    „Ezt mondja a seregeknek Ura: E napokban lesz az, hogy minden nyelvű pogányok közül tíz ember ragad egy zsidó férfiúba, s ragad annak ruhája szélébe, mondván: Hadd, menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”   - Zakariás 8,23

    Ezeket az időket kívánom nektek, mert ezek itt vannak. Akkor még nem tudta Isten leírni, hogy a gyülekezet ruhájába ragad, mert a gyülekezet el volt rejtve az Ószövetség idején, de Isten áldottjai voltak ők. És Isten áldottjaiba ragad ez a világ ma, megragadnak benneteket, a ruhátokat, és azt mondják, hogy hadd menjünk veletek, mert látjuk, hogy veletek az Isten. - Akkor lesz ez, ha az áldásokat ki tudod teljesíteni az életed felett, és ezt kívánom nektek. A megvallásaink fölé egy örökös hű főpapot rendelt Isten, nem állsz magadban, amikor ragaszkodsz hozzá, hogy csak az Igét szólod. Van egy örökös hű főpapod az Úr Jézus Krisztus. Ámen! Az Ábrahám áldása beteljesedik az életünkben, és nem hagyjuk alább, az ég minden áldását szeretnénk itt a földön valóságba látni. Nem akarunk úgy a mennybe menni, hogy valamit itt hagytunk belőle. Szeretnénk valóságra váltani, és mindenki vizsgálja meg önmagát. Ilyenkor nem úgy megyünk haza, hogy látod miről prédikált, és a másikra mutogatsz. Ami a te részed, abban kell magadat kiigazítani, és mindenkinek van benne mit tennie. Nekem ugyanolyan jót tett, mint nektek. Nem titeket akartalak leprédikálni vele, nekem legalább annyira meg kell dolgoznom a hit útját, az áldások útját, mint bármelyikőtöknek és rajta vagyok. Dicsőség Istennek! Ámen!


    - Sandersné Dr. Kovács Erzsébet -


    Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
    Olvasottság: 10481
    Küldés (2)add comment

    Bere Dina hozzászólása:

    133
    ...
    Olyan csodallatos meg az szamomra hogy az Ur probalja kimondatni velem a dogokat hogy azok valossagba jojjenek ,anelkul hogy gondolunk egy finom etelre attol meg nem leszunk jolakva tolle?Ahoz hogy jol lakjunk vele es taplalkozzunk belolle oda kell menni kerni kell es meg kell enni azt hogy elvezhessuk az izeket.Valahogy igy ertettem meg azt is hogy nem eleg csak kivanni ezeket a dolgokat es tobbet akarni az aldasokbol,tenni is kell erte valamit.KI KELL MONDANI!ES VALOSAGBA JONNEK.Az Ur az aki mindezt vegzi az eletunkbe!Aldom Ot!Mert egyedul O melto ra!
    (Hat ezt tobszor is el kel olvasni egyszer nem eleg,legalabb is nekem nem volt eleg!)
    2010 május 31

    Bere Dina hozzászólása:

    133
    ...
    Dicsosseg az Urnak nagyon sokat segitett,es mindenkinek ajanlom hogy olvasa el!
    A legjobban az erintett meg hogy"ha elkezdünk egy hegyre felmenni, egészen más lesz a kilátás, ha egy bizonyos szinten vagyunk már. És ha megint feljebb megyünk, megint más kilátásunk lesz. És nekünk keresztényeknek a Sion hegyét adta. A Sion hegye, az egy óriási közösség az Úrban"_ez igy van,es nekem is most azt mondja az Ur hogy menjek fel arra a hegyre ...es tapasztaljam meg az O aldasait...mert O akarja adni azokat es orul ha valaki keri azt es igenyt is tart ra.smilies/smiley.gifsmilies/smiley.gif
    2010 május 31

    Szólj hozzá Te is!
    Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

    busy
     

    Facebook