|
 A Gergely naptár szerint szeptember 9-én - a gyakorlatban már előző este - köszönt be a zsidó újév, a Rós Hasána. A zsidó naptár szerint 5771. tisri hónap elseje és másodika a zsinagógai újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő. A Rós Hasána kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje. Ezen felül illetik még a Jóm truá (a kürtharsogás napja), a Jóm hádin (az ítélet napja), a Jóm diarichtá (hosszú nap), Jóm hárát olám (a világ születésnapja), a Jóm hákeszen (az eltakarítás napja) névvel is. A zsidó újév napja - lévén a zsidó naptár luniszoláris, azaz a Hold és Nap szerinti naptár - mindig újholdra esik.
Ez a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre. A hagyomány szerint ilyenkor három könyv van nyitva az Örökkévaló előtt. Az első könyvbe az igazak kerülnek; a másodikba a gonoszok; míg a harmadik könyvbe a közepesek. Az igazak ítélete és pecsételése: jó/élet. A gonoszok ítélete és pecsételése: rossz/halál. A közepesek ítélete és pecsételése: ...nos, őfelőlük még nem határoz az Örökkévaló, ők még haladékot kapnak egy ideig, hogy javítsák meg tetteiket, billentsék a képzeletbeli mérleget a jó/élet irányába. Mivel a "közepesek" még kapnak haladékot, hogy megjavítsák magukat, a hithű zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az őket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, mert egész éven át megóvta őket a balszerencsétől és a rossztól.
A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt. A zsidó nép számára hitbéli kötelezettség a sófár, a kos-szarv hangját hallani. Mint ismeretes, Isten egy kost küldött Ábrahámnak, amelyet fia helyett megáldozott: erre emlékeztet a sófár, a kos-szarv. A sófár-tülkölés Ábrahám ősapa hajlandóságára emlékeztet, aki fiát, Izsákot isteni parancsra feláldozta volna Moria hegyén (ahol később a jeruzsálemi Szentélyek álltak és amely helyet ma az Omár mecset foglalja el). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, és ez jelzi majd a Messiás eljövetelét.
A Rós Hasánát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó.
A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat. A máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.
Rós Hasánát sok helyen olyan dologgal töltik, amelyet egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludják a szerencséjüket), hanem imák és vallásos énekek hangzanak fel. Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt Rós Hasána első napjának délutánján - vagy ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő nap - a Táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik és beleszórják egy folyóba - így szimbolikusan vízbe vetik a bűneiket, ezáltal tisztán kezdhetik meg az új esztendőt.
Rós Hasána után tíz nappal tartják a legnagyobb zsidó ünnepet, a Jóm Kipúrt. A köztes időszakot tíz bűnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bűnbánó imákat kell mondani, az erre eső szombat a megtérés szombatja. Jóm Kipúr a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.
 |
